Tevékenységünk

Kérdések és válaszok

Miért van szükség digitális térképekre?

A digitális térképeknek sok fajtája létezik: az egyszerű megjelenítésre alkalmas térképábrázolásoktól az útvonaltervezésre, navigációra használható komplex térkép-adatbázisokig. A digitális állományok alapját jelenthetik minden olyan alkalmazásnak, ami a felhasználók tájékozódását, földrajzi keresését, helyfüggő információkhoz való hozzájutását, vagy a célállomáshoz történő eljutását segíti elő.

Mitől könnyebb a digitális vektortérképről való tájékozódás, mint a papírra nyomtatottról?

A digitális vektortérképek mindegyike intelligens mozgatást, kicsinyítést/nagyítást tesz lehetővé mindig akkora mennyiségű információt láttatva, amekkora a felhasználó számára értelmezhető. Így a hagyományos papíralapú térképekhez képest könnyebb kezelhetőséget biztosít.

Tehát ha digitális térképre támaszkodva indulunk útnak egy ismeretlen terepen, nem szükséges, hogy az útitársunk folyamatosan az útvonalat kövesse és navigáljon?

A digitális térképre valóban rábízhatjuk magunkat. Előnye továbbá a címre vagy egyéb objektumra irányuló kereshetőség, az útvonaltervezés, vagy adott esetben a navigációs funkció, ami a használó számára az utazása közben, a célpont optimális elérése érdekében kapott folyamatos útbaigazítást jelent, felhasználva az aktuális pozícióról begyűjtött adatokat.

Kik használják jelenleg ezeket a digitális térképeket?

A Top-Map elsősorban navigációs célra állítja elő a térképi állományait, amelyek azután olyan népszerű alkalmazásokban jelennek meg, mint a Nav N Go által fejlesztett iGO szoftver, vagy a Garmin készülékekben működő NaviGuide program. Szintén sikeres az internetezők körében az Útvonalterv.hu szolgáltatás, ami az autósokon kívül kerékpárosoknak és a Budapesten tömegközlekedést használóknak nyújt hasznos segítséget. Elmondható, hogy különböző alkalmazásokon keresztül mára emberek százezrei tájékozódnak Top-Map térképek felhasználásával.

Hogyan folyik az adatok begyűjtése az egyes térképekhez?

Több módszerrel zajlik az adatgyűjtés. Az egyik ezek közül, amelynek során az erre a célra felszerelt felmérőautóink szisztematikusan bejárják a kijelölt területek úthálózatát és a helyszínen rögzítenek minden olyan releváns információt, amely az adatbázisban eddig helytelenül vagy hiányosan szerepelt. Szintén hatékony eljárás az ún. kamerás felmérési rendszer, vagyis amikor videókamera segítségével kerülnek a feldolgozandó információk rögzítésre.

Sok egyéb adatforrást is igénybe veszünk; próbálunk például minél több helyi érdekű szervezettel, önkormányzattal, turisztikai szolgáltatóval kapcsolatba lépni, hogy érvényesítsük közös érdekeinket, hiszen egy adott település vagy térség hiteles és adatban gazdag megjelenése a térképes alkalmazásokban élénkítő hatású lehet a turizmusra, vagy a vállalkozások működtetésére.
Rendkívül hasznos forrás ezen kívül a felhasználók által a Térképszerkesztő (http://map.topmap.hu) oldalon keresztül eljuttatott bejelentések kiértékelése és feldolgozása.

Ez azt jelenti, hogy ha bárhol egy adott útszakaszon azt tapasztaljuk, hogy a valóság eltér attól, mint amit a térkép jelez, magunk is térképszerkesztővé válhatunk?

Pontosan. Annyit kell tenni, hogy az oldalunkon keresztül regisztrálni kell a Térképszerkesztő szolgáltatáshoz, s a megadott formuláknak megfelelően megadni a bejelenteni kívánt változtatást. Sok tízezer ilyen módosítás került már be az adatbázisokba.

Hogyan követhetők nyomon a változások a bejelentők, végfelhasználók számára?

A Térképszerkesztő oldalon érkezett bejelentések státuszai egyszerűen ellenőrizhetők a felhasználók számára. A kék színnel megjelenő jelentések még nem kerültek feldolgozásra, a szürkéket már kijavítottuk, azaz a következő térképfrissítésben már annak megfelelően jelenik meg a térképi adat. A zöld színűek az ún. kiemelt bejelentések, amelyek esetében a felhasználót további instrukciókra kérjük, mert a küldött szöveg valamilyen oknál fogva nem volt egyértelmű a térképész munkatárs előtt.

Milyen fázisai vannak a térképkészítésnek?

Egy-egy adatbázis elkészítése az adatgyűjtéstől a konzisztencia- és minőségellenőrzéseken át a partnerek számára, megfelelő formátumban történő átadásig tart. Egy ideje ráadásul már átléptük a magyar határokat, jó néhány külföldi térképen végzünk ellenőrzéseket és javításokat, vagy csak adunk tanácsot a kinti kollégáknak.

Hány ember munkája szükséges mindehhez?

A felsorolt feladatokat kb. másfél tucat tapasztalt szakember végzi, akik között található térinformatikus, térképész, adatbázismérnök és programozó.

Mennyi idő alatt készülhet el például egy város térképe?

A térképkészítés egyszerre hálás és hálátlan feladat, ugyanis soha nem mondható el, hogy a térkép végérvényesen elkészült. Egy-egy nagyvárost például 2-3 évente biztos, hogy szinte elölről fel kell mérni, annyi átépítés, forgalmirend-változás, építkezés fordul elő.

Milyen gyakran van szükség a térképek frissítésére?

Évente legalább két frissítés jelenik meg az egyes országokhoz. Az új térképek kiadását minden alkalommal a partnereink igényeitől tesszük függővé.

Milyen részletekre terjed ki egy-egy térkép? Az úthálózat mellett mit lehet még kiolvasni belőle?

Alapvető információk a közigazgatási adatok, a közterület nevek, házszámok, irányítószámok. A közlekedést leíró adatok közé sorolhatóak az egyirányúságok, a kanyarodási szabályok, a járműtiltások vagy az út jellegét leíró adatok (autópálya, körforgalom, stb.). További, kiegészítő információk lehetnek a sebességkorlátozások, a sávinformációk és a táblainformációk.

A térképmegjelenést és a tájékozódást segítheti a terület jellegére vonatkozó adatok, a vasúthálózat és a vizek (tavak, folyók) feltüntetése.

Végül kiemelendő a fontos pontok (Points of Interest = POI) adatbázisa, amely a benzinkutaktól és autószervízektől kezdve a színházakon, kórházakon át a hotelekig rengeteg olyan pontszerű objektumot és ahhoz tartozó mindenféle kiegészítő információt tartalmaz, amely a felhasználók részéről érdeklődésre tarthat számot.